A Mennyország az, ahol az angolok a rendőrök, a franciák a szakácsok, a németek a technikusok, az olaszok a szeretők és az egészet a svájciak szervezik.
A Pokol az, ahol a németek a rendőrök, az angolok a szakácsok, a franciák a technikusok, a svájciak a szeretők és az egészet az olaszok szervezik.

A pékáruiról ismert Lipóti úgy döntött, hogy mostantól a tejtermékekhez is nagyon ért, nagy ívben dobta korábbi partnerét, a Cserpest és átállt a saját készítésű tejes italok, joghurtok, stb. forgalmazására. 
A Cserpes 2012 óta jó minőségű tejtermékei mellett és azok húzóerejét kihasználva árul péksüteményt, salátát és szendvicset "Tejivó" névre hallgató büféiben, azaz mindenki letért a hazai pályáról.
A két cég elválásának apropóján megnézzük, mit nyújt a Cserpes Tejivója, a következő bejegyzés pedig azt taglalja, hogy mit adtak nekünk (amúgy római módra) a Lipóti Pékségek teljesen saját termékesített egységei.

Ország-város

Jelenleg négy Cserpes étkezde üzemel városszerte, ez a szám bizonyára nőni fog, mint a tejfog a gyermeken. 
Én kettőben jártam, a Deák térnél a Sütő utcában, illetve a Corvin közben.
Az elhelyezkedés mindkét helyen tejesen korrekt (igen, vicc volt a kihagyott "l"), mindemellett érdekes szociográfiai pillanatkép, hogy mezei hazaiként a Corvinnál testközelből szemlélhetjük a büfé köré gyűlő éhes-kétes, olykor rongyos alakokat, majd átsétálva a Deák térre ugyanez átélhető a külföldi turisták által, ahol is mi vagyunk a szegény rokon.
A helységek rövid reggelire, "gyorsan bekapom, megyek" étkezésekre berendezettek. Puffon ülünk, az asztalokon nem fér el a laptop, ez nem a Starbucks, ne is legyen. A hangulata meleg, barátságos, amit az üveg-fém hűtőpultok sem tudnak tönkretenni. A kínálat áttekinthető és szinte minden látszik, azaz nem a pult alól kerül elő a termék, mint a legkiválóbb hírű kocsmákban, hanem ahogy azt látványpékségeinknél megszokhattuk minden a szemünk előtt történik. 
A rajzos designelemek ötletesek, a képen is látható "tejivó" felirat, a nagyra nőtt tejesüveg-sziluett a faberakáson mutatós. Vidám, fiatalos. 
Azzal a problémával itt sem lehet mit kezdeni, hogy csúcsidőben egymást tapossa minden kedves olyan állampolgár, aki úgy véli, hogy a natúr joghurt mellé elfér a kakaós csiga, hisz a fele nem hizlal.
Teltházkor tehát a helyszínen fogyasztani kín, egymásra halmozott tálcák és joghurtmaradékok közt foltmentes utat törni a legújabb Armani zakóban jó kis adrenalin-bomba. Csúcsidőn kívül kellemes, de senki ne ide tervezze a három órás lelkizést a tegnap futópadozás közben elvesztett mopszról, nem olyan a csíje a helynek.

A mosdó kóddal nyílik, ki van írva, hogy "csak fogyasztóvendégeknek", de mellé a kód is. Két perc múlva a Corvin környékének jellegzetes rejtői alakjai közül kettő betéved, egy kopasz, meglehetősen nylonszatyros úr és egy duplatestű hölgy, mindkettő a macinaci-bőrkabát kombóban. Belépéskor a férfiember megáll a WC előtt és gondolkodás nélkül elkezdi püfölni a gombokat, de nem nyílik az ajtó. A harmadik próbálkozásnál ér oda az egyik pultos és tessékeli ki a hőzöngő párost.
Kíváncsi leszek, odalépek, leolvasom a kódot, beütöm, belépek. A Cserpes feltalálta a természetes szelekciót a mosdóba jutáshoz, innováció a köbön.

Étel-ital

Ez rendhagyó lesz, mint villanyautóban a gázpedál. Ha egy rövid közvéleménykutatásban két képet villantanék fel az utca emberének, ahol az egyiken a legnagyobb gyorsétterem logója figyel, a másikon pedig a Cserpes címere terpeszkedik és az a kérdés párosulna hozzá, hogy hol tudnál egészségesen reggelizni, akkor jó eséllyel egy 90%-os Cserpes győzelem születne, mondjuk egy tartózkodás mellett. Pedig a jó válasz valami olyasmi lehetne, hogy attól függ, mit rendelsz.
A gyorséttermi üdítő elég csúf cukortartalommal bír. A sültkrumpli érdekes módon mindig csak a gyorskajáldában egészségtelen a közhiedelem szerint, pedig máshol is az, ha előtted szedik ki a gumót a földből, akkor is, mert olajban sül és tele van szénhidráttal. A "nincs is Mikulás" után most jött a második csapás a héten, igaz?
A hamburgerben hús van, hogy milyen formában, azon lehet kérődzni, de a csirkemellfilét azért nehéz porból készíteni, a saláta az saláta, a paradicsom az paradicsom. Ha az alulfizetett alkalmazott beleköp, az már a járulékos kár, de egy ásványvíz-roston csirke szendvics, sima saláta összeállítás kihozható ebből a kínálatból is. 
A Tejivó. Negyven évig hallgattuk, hogy a tej élet, erő, egészség. Amúgy is azt tanuljuk, hogy a folyékony tehén tele van vitaminnal, kalciummal, minden jóval. Azaz ha felvillan a tej felirat, akkor olyan helyre térünk be működési mechanizmusaink által sugallva, ahol egészségesen fogunk táplálkozni.
Akkor kérek is egy menüt, hmmm legyen egy kakaós csiga, habos kakaóval. Nem gyanús? Nem. A tej a legjobb minőségű saját termék, a csiga helyben készül, adalékanyagoktól mentes, mi ez, ha nem egészséges? Mondjuk 10 deka vegytiszta cukor.
Kérek egy szörpöt is, csak jobb, mint a gépi kóla. Gesztenyepüré. Házi lekvár.
"Csupa egészség" néven fut a három gyümölcsből készült tejes turmix+ gyümölcssaláta menü. A többihez képest valóban, de vajon hányan választják ezt ahelyett, hogy egy rudit mártsanak a lekváros tejberizsbe és azt majszolják a rongyos kifli mellé?

Nem azt várom, hogy két tőgy legyen kirakva, meg maga a megtestesült pusztai szabadság, egy teljes kiőrlésű kenyérszelet illata és két huncutul piros alma, mert abból nem lehet megélni. De ez a jótékonyan simogató, óvatos befolyás a hétköznapi, gondolkodástól olykor mentes vásárlóra szintén kicsit erős, mondhatni vaj van a fülük mögött. 
 
Nézzük a kóstolós részt, lesz itt tejjel-mézzel folyó kánaán!

Molnárka tarjával és tormakrémel töltve 
Tormakrémből lehet irtó szart csinálni, a tarja meg necces vidék, van belőle konkrétan műanyag állagú is kis hazánkban.
A Cserpes könnyedén ugorja meg a feladatot, jó minőségű hús, puha pékáru, a jellegzetes édeskés ízvilággal, amihez remekül passzol az enyhén csípős, ízletes tormakrém, könnyíti mindezt néhány friss uborkaszelet. Egyszerű és nagyszerű.

Banánturmix
Langyos tej. Ha azt az érzetet akarta bennem kelteni a pultos lány, hogy Tercsa és Bimbó ezt most termelték nekem és ő csak hozzádobta a banánt, akkor az sikerült, de nem vágytam rá. Ezt így hogy? Hideg tej, vagy tessék megkérdezni, hogy fagyasztott tejkockát óhajtok-e a turmixba, mert mi biza alapból pisimelegen adjuk, poliszi kérem, nem tehetek róla.
Jézusom.

Kakaós csiga
Jönnek a péksütik. Aztán mennek is, különösebb nyom nélkül. A kakaón érezni, hogy nem valamely délkínai bányából felhozott maradék szénpor színezve, hanem klasszikus kakaó, cukrozatlanul, ahogy kell, csak a csiga van meghintve porcukorral. A tészta nem száraz, és nem is egy felfújt lufi, mint az albán pénzmosodák pékségnek látszó pultjában, de nem is különösebben élménydús. Ami megvan minden tejtermékükben, az egyedi, a kiemelkedni akaró, az új, az ebből a csigából hiányzik. Elég szomorúan is néz, ahogy a mellékelt ábra mutatja.

Túrós táska

Mindenki ivott már rossz sört. Legalábbis ajánlom, hogy így legyen, nem lehetek csak én ilyen szerencsétlen. Ha nagyon hideg, akkor az ember egy pillanatra elhiszi, hogy sörízű, eleinte még habja is van. Aztán pár másodperc alatt szertefoszlik a káprázat. A hab elolvad, érkezik a mellékíz, vagy szimpla íztelenség veszi át az öröm helyét, keserű, olcsó pillanatok.
Táskánk pont ilyen. Elsőre mintha intenzív citromos-túrós íz lenne a puha tésztába csomagolva, majd minden eltűnik egy pillanat alatt. A második falatnál már vissza sem tér. Vizes túró, kelt tészta, teljes szürkeség.

Fiú-lány

Nehéz egy ilyen helyen dolgozni és kedvesnek maradni és nem biorobottá lenni. Van, akinek részben sikerül, másoknak kevéssé. Bizonyára segít a komoly fluktuáció is, a próbaidő alatt mindenki nagyon serény és az alapképzés nem lehet rossz, mert mindenki udvarias és tudja a dolgát, de gépies az egész.
A tálcaszedők teszik a dolgukat, a pultot öt percenként áttörli valaki, a kiszolgálás gyors, senkinek nem alszik meg a szájában a névadó. A barátkozás kimerül a "bár ne tetted volna színvonalú" műmosolyban. Kétlem, hogy lehetne ezt jobban csinálni, hiszen folyamatos a hajtás, ez nem a nagyi kis kuckója, ahol a házikalács illatú néni kelttészta kezével nyom barackot a visszatérő vendég búbjára, de attól még elvesz az élményből és kontrasztos az elsőre megtapasztalt melegebb hangulathoz képest.

Szósöl

Honlapon teljes kínálat, árakkal, képekkel. Áttekinthető, néhol észrevétlenül átlinkel a sajtműhely honlapjára, ahol máris nyakig ülünk a finom joghurtokban és egyebekben. Okosügyes.
Facebook néha önmagát ismétli, de nem lehet minden héten feltalálni valami, legyen elég, hogy van. Mondjuk ha minden új munkatárs képe kikerülne, pörgősebb lenne a kommunikáció, az biztos.
A Nyitva tartás elég baráti, fél nyolctól este tízig, én speciel be tudnék zárni este kilenckor és nyitnék fél hétkor, de ez csak azért van, mert azt hiszem, van még ember Budapesten, aki korán jár dolgozni.

Köszhatás

Nehéz kérdés. Egy Cserpes Rudi bőven jobb, mint a túlértékelt Pöttyös, a joghurtok nyomába sem ér egyik látszatgyümölcsös külföldi termék sem. Sok ötlet, homoktövises ivójoghurt, egyedi krémsajtok, laktózmentes termékek, wow, tényleg.
De aztán a nagyon erős alapokhoz hozzádobunk pár szénné cukrozott hívószót és kész a büfénk. Lehet ilyet, nem is rossz, üzletileg indokolt és kiváló, egyszerűen a Cserpestől többet vártam azok után, amit korábban letett az asztalra.
Megtehetnék - hiszen nem ebből élnek - hogy elfelejtik, hogy az egészség szót használják még 10%-os növekedésért, vagy ha használják, akkor komolyan is gondolják, de ez a ziccer kimaradt. Úttörőnek lenni nehéz, de néha igazán megpróbálhatná valaki.