Külvárosban vagy, de folyóparton. A szakadt báj szókapcsolat értelmet nyer. Kell ide egy bódé, mormolod. 
Fogd meg az 1986-os BNV-n már egyszer felvonult, akkor még a Baráti szocialista országok vezetőinek bajuszáról lefolyó zsírt önfeláldozóan felfogó viaszos vászon terítőt. Töröld át azért. Dobd rá egy igen rozoga asztalra, köré klasszikus fa-fém székeket, kb. amin általános iskolában ültél-aludtál. Mai színünk a kék, hiszen közel a Duna. Szorozd fel az asztalok számát úgy, hogy a lehető legtöbben elférjenek a büféd előtti placcon, amit betonnal formáztál egységesre. Nincs annyi kék asztal. Sebaj, van fehér műanyag pluszba'.

A bodega mellett kézmosó és WC is legyen, mégis csak kiszolgálás van, kérem. A pultban jól látható helyen - mit jól látható helyen, egyenesen középen, az asztalfőn - kell egy SÖRCSAP. Kizárólag egy mindenki számára értelmezhető és megfizethető sörrel, azaz akár három márkából is választhatsz kedvedre. Könnyű legyen és világos. Szigorúan műanyag pohár, a korsó ide sok.
A háttérben látszódjanak a borosüvegek, ha valaki roséfröccsöt akar, ne kelljen gondolkodnia, ha meg már nem tud beszélni (vagy sose tudott) elég legyen mutatnia.
Az árlapon a rövidek legalább az összes tétel felét tegyék ki. Whiskytől felfelé minden kizárt. Unicum nélkül viszont senki vagy. A pultban nem cserélődhetnek az emberek, ez egy életre szól.
Legyél kellően mogorván foghegyről odavetős, határozott, de mégis kedves. Ezt sokan elrontják, ha nem belülről jön, egy negédes tahó leszel.
Amire írsz: kis kockás füzet, vagy lapozható jegyzet. Senki nem tudja elolvasni rajtad és közvetlen munkatársaidon, illetve gyógyszerészeden kívül. Adj ételt. Nem kell nagy választék, pár olajban süthető dolog, bár vízparton a magyar úgyis egyetlen dolgot eszik a lángoson kívül: hekket. Így hekket fogsz árulni. A 30-90 dekás törzseket egymásra halmozod az olajsütő előtt, amiből minden évben megfogadod, hogy veszel még egyet, mert akkora a forgalom, de aztán sosem teszed. Várod a megrendeléseket.

Ha az időjárás kegyes hozzád, akkor az első vendégek már délelőtt megjelennek és keresik a napos helyeket. Halk sóhajjal leülnek. Mégis csak sétáltak vagy ezer métert. Egy perc múlva a férfi feláll, látványosan el kellett foglalni az asztalt, meg kellett jelölni, fél percben megbeszélni azt, amit mindenki tud: halat fognak enni. Most lehet a pulthoz indulni. Odasétál és kezdődik. Mindegy, hogy igazi helyi proli, vagy kékvérű, a rendelés ugyanaz, a kezdő szó tér el csak. (Nem a kékvérű javára.) 

- Lesz/kérek egy hekk(et). Ne legyen olyan nagy, az asszony nem eszi meg úcse. Mellé krumplit meg ubit. Nekem jöhet a nagy, csak kenyérrel. Almapaprikából csípős? Nagyon jó. Kenyér két szelet, sercli is jó! Két sör, egy hubi még, köszi. (Az "egy hubi még" halkabban hangzik el, nem kérdés) 
- Egy nevet kérek!
- Tibi, vagy Teca, lehet nekem nem lesz kedvem felállni. (indokolatlan röhögés)
- 15-20 perc, szólunk

Elfogy a sör. A hubi el sem ért az asztalig, ugye tudjuk. Jöhet még egy kör, ha meleg van, akkor póló a hason szigorúan feltűrve, pocak néha paskolható, nem kötelező. Melletted bringások, párok, helyi kemények, családok olykor túl sok gyerekkel. 
- Tiboooor! Elkészült a hekk!

Kék műanyag tálcán fehér papírtálcák. Külön az egyes elemek, jól áttekinthető még alkoholmámorban is.
A hal frissen sült, forró, eleinte nem is lehet hozzányúlni, de mindenki megpróbálja, hiszen az illata...  A hekk nincs beirdalva feleslegesen, átsül anélkül is, nahát. A bunda ízes, sós-paprikás, de még a hal is átveszi a panír zamatát, mintha valahogy egészen a legbelső részekig bedörzsölték volna. A kenyér friss, hatalmas recés késsel lett lekanyarítva az újszülött borjú méretű szelet. Vannak idióták, akik szeletelt kenyeret mernek előrángatni a nájlonból a szemed láttára. Azt nem lehet, de itt nincs is ilyen.
Az uborka roppan, a majonéz röcögve megáll a fehér falatkán. Az almapaprika leve folyik, mert azt is harapni kell, vágva úgyis csak szembe spriccel (Így a másikéba). 

Tibi kézzel trancsíroz, sosem tanulta meg a gerinc mentén szépen végigvágni és egyszerűen kettéfektetni a halat, de nem is érdekli. Az asszony bezzeg tudja, villával falatozik. Kenyeret mindenki először középről szaggat, a legpuhább részekből, a krumplit is bele lehet mártani a majonézbe, de magában is jól csúszik. A legfinomabb falat egy kis darab kenyér, a hal ropogósra sült bőre egy nagy falat fehér hússal, késhegynyi majonéz. Szájba betuszkol, de már emelkedik is az uborka, hogy lesegítse a falatot. Most jöhet a korty sör, elégedett szusszanás.
Almapaprikából mindig marad egy kevés, a majonéz még kitunkolható kenyérhéjjal. Öt perc pihenés, még egy pohár világos. Az élet egyszerűen szép.
Panem et hekk - Ady tévedett, nekünk nem Mohács kell.

Vasmacska Söröző, Zsilip utca 6, Népsziget