Ízlelgetni való, mint egy jó rostélyos. Vágjunk is bele!

Ország-város

IV. kerület, Árpád út 62.
Újpesten az Árpád út olyan, mint Ribéry arcán a szélvédő nyoma: randa, ahogy kettévágja. Az Újpest Áruház már önmagában is elég teher lenne a kerület központjának, de a panelrengeteggel azért még lehet tetézni a bajt. A bevezetőben említett munkáskerület nyomai egyelőre kitörölhetetlenek, mind az épületeken, mind a hétköznapokban. A főtér szép lett az elmúlt években, de az innen egyáltalán nem látszik, így az Árpád útra bármit nyitni, ahol eszik az ember, egyszerűen merészség.
A hely nem is lóg ki a többi földszintes semmitmondás közül, standard kisbolt méret, ruhaboltok és trafikok közt. A lila szín Újpesten adekvát, de kb. annyira eredeti, mint első randin hercegnőnek nevezni a leányt.
Az ajtó télen húz, mint a veszedelem és a járólap színe pont olyan, mint a kerület központjának hangulata. Lesz kajaszagod, mikor kilépsz, de nem az a fajta "soha ki-nem szellőztethető", amit a legtöbb kifőzdében magadra szedsz. Ha valaki akarja, nyugtathatja magát retro hangulattal, de összességében szanaszét kéne verni az egészet és újrahúzni. Elnézve a kínálatot és az ötleteket, előbb-utóbb lesz miből.
De mindez pontosan addig a pillanatig érdekel, amíg fel nem nézel a kínálatra, vagy a kedves szomszéd tányérjára, aki már vígan falatozik.

Étel-ital

Ez egy kifőzde. Nem, ez egy étterem. Nem, ez streetfood. Ezzel el lehet lenni, mint a körakváriumban az aranyhal, mindenkinek igaza lesz és persze senkinek. Menza környezetben kedves emberek, - akik korántsem pincérek - szolgálnak fel olyan dolgokat, amiket nem itt kéne és főként nem ennyiért.

Ebédidőben elérhető három menü, mindegyik nagyon barátságos áron. Ezen kívül az étlap egy része állandó, egy része változó, a krétatábla mindenről tájékoztatja a vendéget. Az italkínálat finoman szólva is szűkös, de az Igyalak+ nevű pult a sarokban arra enged következtetni, hogy bővülni fog a kínálat. Az elnevezésnél csak jobb lehet.
Az "étlapon" találunk például kemencés báránybordát polentával, sült padlizsánnal, vagy egészben sült pisztrángot grill zöldségekkel, személyes kedvencem a Borjú bécsi, de most cigánypecsenyét kértem.
A borjú bécsihez a hússzelet pár határozott mozdulattal kerül klopfolásra a szemünk láttára, merül el a forró olajban és érkezik a tányérunkra, amiről természetesen lelóg. Köretnek parázsburgonya? Jöhet.
A pisztráng a képen szerintem beszéljen magáért, - pont nyitva is a szája -  a zöldségek frissek-ropogósak, nem szottyasztott, hanem grillezett.

Cigánypecsenye mindenkinek megvan a random húskrumpli étteremből, elnézést, echte ungarische Csárdából, ugye?
Értékelhetetlen minőségű disznórészt szétklopfolunk, nem tudjuk miért, de beforgatjuk paprikába, olykor lisztbe, rátosszuk a legolcsóbb zsírszalonnát sütve, mellé meg jöhet a fagyasztott sültkrumpli. Díszítőelem: savanyúkáposzta, tegnapi tányérról. Sörrel a legfinomabb, korsóval jöhet?

Szerencsére ennek a rémálomnak itt nyoma sincs. Rendes, minőségi húsunknak van mérhető vastagsága, szaft, szalonna, valódi krumpli. Díszítésnek rukkola. Mert finom. Mert csini. mert ugyanannyi, mint a savanyúkáposzta, csak kell egy kis stílusérzék. 
Máshol sem lenne nehéz egy ilyet összetenni, csak '82-ben megtanulták a legtöbb étteremben, hogy miből lehet még pont eladhatót varázsolni és az annyira bevált, hogy a győztes csapaton nem lehet változtatni. 

Fiú-lány

Az egész hely lelke és mozgatórugója a tulaj, aki maga a szakács. Kérdez, javasol, hozzáért, megcsinál. Nem áll meg. A kisegítőszemélyzet forgalomtól függően 1-2 fő, akik fizettetnek, rendelést vesznek fel, ha nem menü a választott tétel, akkor asztalunkhoz kihozzák az elkészült ételeket. Mindenki kedves, a személyzet bőven amatőr, de semmi nagy hiba és nem is kell frakkos pincér, ez nem az a hely.
Fizetni valamiért a legtöbb esetben távozáskor kell, ami nálam vezetett már ahhoz, hogy elegánsan kisasszéztam a helyről, mert annyira bennem volt a "pultnál kapom, tehát fizettem" - érzés.

Szósöl

Hetente többször frissülő Facebook-oldal, ahol valóban hasznos információkat lelünk. Meg is van a hatása, annyi a kedvelés, mint égen a csillag. (Ha csak a fele valódi, akkor is oké.)
Ha nagyon piros pontra hajt a hely, egy egyszerű honlapot azért összedobhatna lassan, de nekik nem létkérdés, ez tény.

Köszhatás

A hely megalkotójának hatalmas kösz az ötletért és a kitartásért. (Emlékszel, Jégbüfé, csak ez a kettő hiányzik az életedből.) Jó áron, magyar kaját a magyar (munkás)embernek, friss és jó alapanyagokból, egyszerűen, de tele ötlettel és ízléssel. A körítés nem szép, de így nem zavaró.

A potenciális vendégeknek azonban seggberúgás. Az Árpád út túloldalán van az Oxygen gyúroda- és wellness. A súlyzós rész jó, de a földszinti kajálda egy rakás szemét. Unott arcú balfékek plöccsentik a kígyózó sorban álló zombik tányérjára a szarabbnál-szarabb étkeket jó drágán. Mert rá van írva, hogy ez a mai fitness menü, meg anyám, indiai kajájuk is van, látod ezt, Nusikám?!? Annyira indiai, mint Kipling.
Újpest központjában a Trió pizza arat olcsó zsírszeleteivel, ami ár-érték arányban jó és értem én, de aki ott vesz inkább két szelet pizzát meg egy hamburgert, az menjen a savanyúba. A kerületiek nagy része még mindig a Csülökbe jár, vagy este a Központ Bisztróba, ami tök jó, de más világ. Miért nem ide jönnek többen egy jó ebédért? Miért nem fedezik fel az emberek a minőségibbet, a normálisat?
Itt kellene az utcára érő sorban állni, nem a Fornettinél meg a fentieknél, gyerekek. Csak jó lenne hozzá két nyitott szem, meg egy kis ízlés. 

Az üzemeltetéstől annyit kérnék még, hogy mielőtt az étkezde és a butik mellé bármit nyitnak, annak az elnevezését előtte beszéljük+.

Amúgy minden a lehető legnagyobb rendben.